A SINOSZ Somogy Megyei Szervezete szervezésében városismereti sétát tettünk Győrben 2022. július 16-án.
Németh Evelin megyei ügyintéző és Jagodics Rezsőné, a győri szervezet elnöke kalauzolta a városban a kaposvári tagokat.

Üdvözlünk mindenkit Győrben, 751 éves a városunk! (alapítás: 1271)
V. István király kiváltságlevelével egyesítette a győrieket, önálló és szabad város lett. A város tavaly a 750. születésnapját ünnepelte.

Sétánk során végigjártuk Győr számos nevezetességét, látnivalóját, melyekről rövid ismertetőt adunk:

Vasútállomás
1855: építés, 1-es vasútvonal Győr – Királyhida (osztrák kisváros) között ÁVT (Osztrák-Magyar Államvasút Társaság), 1944: lebontás légitámadás miatt, 1958: rekonstrukció, nemzetközi csomópont (Svájc, Németo., Ausztria, Szlovákia, Csehország, Románia), a MÁV tulajdonában van, GYSEV-é a Győr – Sopron, Győr – Szombathely közötti vonal, nem akadálymentes az épület, vita a MÁV és győri önkormányzat között. Szocreál épület, a város lakói nem szeretik, követelik a felújítást.

Helyközi autóbusz-állomás
1967 (aluljáró a vasút és a buszállomás között 1987-1988, előtte a Baross-hídfőnél volt a buszállomás)

Leier City Center
Az egykori Frigyes Laktanya romjaiból új életre kelt negyed (irodaházak, lakóházak), 2000 óta folyamatosan 2016-ig épült a negyed. Leier cégcsoport (osztrák tulajdonos)

Zöldfa étterem
1966 óta, 56 éve működik. 280 fős, a Csákány, majd a Pintér család üzemelteti. Házias ételek, többféle célra használják, pl. esküvők

Ebben az étteremben menüs ebédet ebédeltünk.

Városháza (irodaháznak számít)
Neobarokk stílusban épült, U alakú, kétszintes, óratorony, a város szimbóluma; 1896 első kapavágás: Zeichmeister Károly polgármester, 1900 ünnepélyes átadás a városnak. Győr barokk címere kőből faragott a főhomlokzaton, 200 helyiség, barna és kék terem, közgyűlés, díszgyűlések, bizottsági ülések, hangverseny, polgármesteri szoba, irodák, étterem stb.

Vaskakas
Győr jelképe. (Pl. Vaskakas Bábszínház). Győri legenda: 1594-ben a törökök elfoglalták Győr városát. A Dunakapu térre széljelzőként állították a szélkakast. A megszálló seregek vezetője hitt abban, hogy a vár bevehetetlen, és büszkén azt jósolta: Győr akkor lesz ismét keresztény kézen, ha a vaskakas elkezd kukorékolni, és az alatta lévő félhold teliholddá változik. Négy évvel később, 1598-ban, amikor az Adolf von Schwarzenberg és Pálffy Miklós országbíró vezetésével a vár visszavételére felvonuló Habsburg és magyar sereg elérte a Fehérvári kaput, egy bátor huszár felmászott a vaskakashoz, és az éj leple alatt ott várakozott egészen napfelkeltéig. A hajnali derengésben akkor trombitájával utánozta a kakaskukorékolást, és mivel a felkelő nap sugaraiban a félhold teliholdként pompázott, a törökök azt hitték, hogy a jóslat beteljesedett, istenük a keresztények pártjára állt. A nagy pánikban felrobbantották a lőporos hordókat, megpecsételve ezzel a csata sorsát.

Baross Gábor köztéri szobra
Államférfi, politikus; kereskedelmi és közlekedési miniszterként kemény volt, ezért vasminiszternek hívták őt. A győri vasúttal is sokat törődött, átépítés, vasúti híd a Rába felett stb. 1897 óta mellszobra van a vasúti csarnokban, amely halálának 125. évfordulója alkalmából készült 2016-ban. 4 cikluson át ogy.-i képviselő volt, a bencés gimnáziumban tanult.
A szobor a kezében aranyórát tart, amely jelképe az idő múlásának, annak, hogy milyen rövid az ember élete. Baross rövid élete során hatalmas életművet alkotott. Az órán 5 perc múlva dél, ez arra figyelmeztet, hogy a haldokló Európa a 24. órában van – ezt a szobrot alkotó művész mondta.

Széchenyi tér
Bencés épületegyüttes (rendház, gimnázium, templom)

Széchenyi Patikamúzeum
A patikát 1654-ben alapították a jezsuiták, a gyógyszertár ma is működik. Széchenyi György püspök a névadója, orvostörténeti eszközöket mutat be, pl. Petz Aladár találmánya, a gyomorvarrógép is látható. Ékessége a stukkókkal és képekkel díszített boltozat.

Bencés templom
A Loyolai Szent Ignác bencés templom egy olaszos kora barokk épület. Jezsuiták építették 1634-1641 között. Dallos Miklós püspök által adományozott telken épült.

Mária-oszlop
A templom bejáratával pontosan szemben áll. 1686-ban állították, alkotója ismeretlen (Buda felszabadulása a 145 éves török megszállás alól, Lipót püspököt bíborossá nevezték ki – Latin feliratok). Kollonich Lipót püspöknek köszönhető a szobor, aki maga is részt vett a harcokban. Sokszor fel volt újítva 2010-ig.
A szobor körül: vásárok, piacok, egyházi ünnepeken körmenetek a 17-18. században, Mária-énekek, gyászmisék ( pl. Széchenyi halálakor), fesztiválok.

Jedlik Ányos és Czuczor Gergely szobra
A bencés gimnázium kiváló tanárai, feltalálók, akik unokatestvérek és jó barátok is voltak. Jedlik fizikus, Czuczor irodalmár volt.

Lloyd-palota
1566 előtt vendégfogadó volt, egy tűzvészben megsemmisült, csak a pince maradt meg, majd ráépítettek egy újabb épületet. Vigadó, kávéház, boltok, fővárta (laktanya) stb. volt. Államosítás után: SZOT-székház, megyei kultúrotthon, mozi, kamaraszínház, gyűlések, árverések helyszíne, gimnáziumok éves báljait tartják benne. Ma a bencéseké az épület, oktatási és közösségi helyet alakítottak ki benne. A bencések most sörfőzdét szeretnének működtetni a pincében.

Levéltár
1994 óta működik a Régi városháza helyén, mely 1898-ig volt benne, a pincében két évig raboskodott Géczy Julianna, „a lőcsei fehér asszony”, akit a Széchenyi téren kivégeztek. Az ő történetén keresztül a Rákóczi szabadságharc és a szatmári béke utáni időszak eseményeibe lehet betekinteni, ha lemegyünk oda. Korabeli börtönök, kínvallatások intézményét, illetve a kivégzések menetét láthatjuk. Régészeti leletek vannak a rabsírokból és a pellengérről is.

Rómer Flóris mellszobra
Régész, “a magyar régészet atyja”; művészettörténész, festőművész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, püspök, a Xantus János Múzeum alapítója (1859)

Apátúr-ház (Xantus János Múzeum)
1741-ben épült, barokk palota, 1949-ig a bencések kezelték a gyűjteményt. Az 1949-ben történt államosítás óta a múzeum otthona. Xantus: természetkutató, utazó, néprajzkutató. 1859-ben lett a régiségtárból múzeum (Rómer Flóris archeológus).
60 ezer darabos gyűjtemény: Győr és környékének története, Petz család magángyűjteménye, postabélyegek. Bizonytalan ideig nem látogatható a múzeum.

Vastuskós-ház
Az egyedülálló kétemeletes, hengeres sarokerkélyű, 4-es számú ház sarkához láncolva áll az ún. Vastuskó, amely egy vasszögekkel televert fatörzs. Nem az idelátogató vándorlegényektől származnak a törzsbe vert szögek, hanem a ház egykori tulajdonosától, Zittritsch Mátyás fűszerkereskedőtől, aki hírverés céljából, bécsi mintára találta ki ezt a cégért 1833-ban. A 16. században városbírák tulajdonában állt a ház, akkor egyemeletes volt, később kétemeletessé alakították (Gindl Orbán idejében).

Esterházy-palota
1589-től 4 nemzedéken át, 100 évig éltek itt Angarano Lajos leszármazottai. Győrivé vált gazdag velencei marhakereskedő volt, lánya, Ilona és családja örökölte a földszintes ingatlant. Majd 1770-ben Esterházy Gábor gróf vásárolta meg, ráépült az emelet. Az építtető monogramja címerként látható a homlokzaton. Ma a Rómer Flóris Múzeum Radnay-gyűjteménye található benne, állandó kiállításnak és időszaki kiállításoknak ad otthont. 3 utcára nyílik kilátás a palotából.

Dunakapu tér
Nevét a régi vár Duna-kapujáról kapta. Vízi-kapunak is hívták. Bástya állt itt. Emlékei a Bécsi kapu téri Kazamatában, a Kőtárban találhatók.
Árvízi emlékmű, az 1954-es szigetközi árvíz emlékére készült; 3,6-4 méter magas vízoszlop. 1883-ban is volt árvíz. Árvízi jelek vannak több helyen Győrben.

Vaskakas-kút (díszkút)
 A legenda szerint a Vízi kapura állították a törökök a vaskakast 1594-ben, mikor bevették a várost, kijelentvén, hogy addig maradnak, amíg meg nem szólal – 4 év múlva „megszólalt a kakas”.

Rába, Rábca, Mosoni-Duna találkozása – Folyók városa, Találkozások városa

Káptalandomb

Brenner János Hittudományi Főiskola

Szent László Látogatóközpont: Itt váltottuk meg a kilátóhoz a jegyeket a központi recepción keresztül. (Káptalandomb u. 13.)

Bazilika (székesegyház)
A Püspökvárral szemben áll, főtemplom. Szent László hermáját itt őrzik. Szent István király a győri püspökséggel együtt alapította. A 11. században román stílusban épült, a tatárjárás után gótikus stílusban építették át, majd Mátyás király idején székesegyházzá bővült. 15-16. században török megszállás, majd villámcsapás pusztította. 17. században olaszos, kora barokk stílusban átépítették. 1996-ban 2. János Pál pápa járt Győrben. 2017 óta felújítások. A bal oldali püspöki trón Mária Terézia számára készült. A Héderváry-kápolnában van Apor Vilmos püspök síremléke.

Püspökvár (Toronykilátó, Boldog Apor Vilmos Emlékkiállítás megtekintése, Káptalandomb 1., az emlékkiállítás turnusokban 11 és 15 órakor látogatható)

Bécsi kapu tér: Óváros nyugati kapuja.

Rába kettős híd: Rába, Rábca folyó, Radó-sziget

Karmelita templom: Kripta. Hab Mária-szobor (árvíz emlékére épült, 1891-ben került ide a Radó-szigetről).

Kisfaludy-szobor: Győr megye nagy szülöttje.

Óratorony a hídfőnél

Ott-ház
Rokokó-copf stílusú palota. 1780 körül épült. Mit vettetek észre rajta? Hány emeletes az épület? Megtévesztő! Nem kétemeletes az épület! Fülkében a család címere látható.

Altabak-ház
A város egyik legrégebbi lakóépülete.

Várkazamata – Kőtár
Két barokk lakóház között van. Bejárat a Storza-udvarba (az udvarba 16 m hosszú és 3 méter széles alagút vezet).

Ágyúk
A győri várfal tövében vannak a vársétányon 1959 óta. 1860 körül készült ágyúk, Bécsben készültek. 8 darab a Kismegyeri francia emlékmű kerítését alkotta, az átalakításakor Győrbe hozták át a feleslegessé vált ágyúkat. Közelében István király szobra látható.

Liszt Ferenc utca

Zichy-palota (1624 óta)
1986 óta barokk esküvők, fesztiválok rendezvényeit itt készítik elő, házasságkötéseket, irodalmi és zenés estéket is tartanak itt.
Épület története: a köznemesi katonacsaládból származó Zichy I. Pál 1624-ben vásárolta meg, aki Győr és a Balaton-felvidéki várak főkapitánya volt. Fia, Zichy I. István fiatalon lett Győr várkapitánya és megkapta a grófi címet. Bővítette, átalakíttatta a házat. Több telket is vett. Józsa József püspök tulajdonos halála után (1831 körül)  fokozatosan megszűnt a főúri jellege, megosztották a szobákat bérlakásokká, majd az 1980-as években felújították.

Sétánk után a SINOSZ Győri Helyi Szervezetében vendégül láttak minket, ezután a Bisinger sétányon keresztül jutottunk vissza a győri vasútállomásra és ott búcsúztunk el a győriektől.

Nagyon köszönjük Jagodics Rezsőné helyi elnök és Németh Evelin megyei ügyintéző közreműködését a program lebonyolításában, és Hajdú Eszternek a jelnyelvi tolmácsolást.

Ezt a programot a SINOSZ SzÉP keretén belül valósítottunk meg.

Ismertetőnk forrása, ahol fotókat és további érdekességeket találtok: Helló, Győr – Látnivalók